Korszakváltás

Murányi Béla az információs társadalmat olyan új típusú társadalomként definiálja, melyben az információs és telekommunikációs technológiák globális elterjedésével az emberiségnek új típusú életvitelre, minőségi életre, munkavégzésre, társadalomban betöltött szerepre van lehetősége.  Az információs társadalom oktatási gyakorlatát meghatározzák a készségek, képességek, jártasságok kialakítása, az egész életen át tartó tanulás, a különböző forrásokból szerzett tudáselemek integrációja, továbbá fontos a heterogén csoportokban való tanulás mellett az önálló ismeretszerzés is (Komenczi).
Tapasztaljuk, hogy az új technológiák megjelenése komoly kihívást jelentenek az iskoláknak, és az ott tanító pedagógusoknak. Miért? Mert az Információs és Kommunikációs Technika a társadalmat két csoportra osztja.  Nemzetközi szakirodalmat tanulmányozva találkozunk a „digitális bennszülöttek” fogalmával Prensky nyomán. Ő azokat nevezi így, akik beleszülettek az internetes világba, és beszélünk azokról, akik később felnőttként ismerkedtek meg az új technológiával digitális bevándorlóként. Ők azok, akik a tanulás során alkalmazkodnak a környezetükhöz, de bizonyos mértékig fél lábbal a múltban élnek. Ezzel a nézettel szemben állnak azok, akik nem igazán értenek egyet a nemzedékek digitális szempontú éles szétválasztásával.
Prensky állítja, hogy a mai diákok már nem azok, akiknek a jelenlegi oktatási rendszert tervezték. Nekik nem okoz gondot a számítógép, a web2.0. eszközök, okostelefon, tablet …stb használata.  Könnyen és gyorsan tanulják az új információt, kedvelik a több feladattal való egyidejű foglalkozást.  Mi a helyzet hazánkban?A magyar digitális nemzedék 96%-a internetezik rendszeresen, 71 %-a rendelkezik aktív felhasználói fiókkal közösségi oldalakon (Sárvári 2007). Dr. Fehér Péter és Hornyik Judit 2010-ben végzett kutatása nem igazolta a hazai netgeneráció magas szintű digitális eszközhasználatát.
Az én generációm másképpen szocializálódott, mint a mai gyerekek. Könyvkultúrán nőttem fel, kréta és tábla segítségével tanultam, és csak felnőttként ismerkedtem meg a számítógéppel és az internet nyújtotta lehetőségekkel. Kezdő pedagógusként frontális órákat tartottam, könyvvel, feladatlappal, házilag készített szemléltető eszközökkel tanítottam. Mára ez jelentősen megváltozott, az osztálytermi tanulás kibővült, ami azzal jár együtt, hogy nekünk pedagógusoknak fokozatosan alkalmazkodni kell a digitális nemzedék világához. Szembesülnünk kell azzal, hogy a netgeneráció már nem az iskolát és a tanárt tekinti az információk egyedüli forrásának. Nekem is fejleszteni kell digitális kompetenciámat, hogy lépést tudjak tartani velük. Tanítási órákon használom a számítógépet, próbálkozom az interaktív tananyagok felhasználásával, Facebookon már nemcsak a tanítványaimmal, hanem a szüleikkel is tartom a kapcsolatot, blogot írok. Eddig az iskolában tiltottuk a mobiltelefonok használatát a tanórán, pedig számos funkcióját tudnánk felhasználni. Készíthetnének a tanulók fotókat, videófelvételeket, végezhetnének kutatómunkát a net segítségével, lefényképezhetnék a táblai anyagot.
Be kell látnunk, megváltoztak a pedagógusszerepek, már nem a kész tudás átadásán van a hangsúly.  Facilitátorként, moderátorként, tutorként kell fellépnünk. Internet pedagógusra van szükség, aki „olyan szellemű tanár, aki képes hozzásegíteni a tanulókat az aktív, önálló, de mégis közös ismeretszerzéshez , és folyamatos önképzéssel lépést tart az újdonságokkal, netán a saját tanulóival” (Fehér 2011) . A jó internet pedagógus rendelkezik kritikai érzékkel, magas szintű számítástechnikai  ismeretekkel, elemző készséggel, magas általános műveltséggel, toleranciával, igényességgel, motivációs képességgel. Alapkövetelmény, hogy a tanár képes legyen feltárni a diákok előzetes tudását, ami segíti abban, hogy kezelni tudja az egyéni különbözőségeket.  A Digitális Nemzedék Konferencia 2012. előadásán Lévai Dóra hívta fel a figyelmet arra, hogy az IKT eszközök megjelenése még nem elégséges, de mindenképpen szükséges feltétele annak, hogy a pedagógus módszertani kultúrája terén meginduljon a változás. A pedagógusnak feladata, hogy támogassa és saját példáján, keresztül mutassa meg a digitális állampolgárság és felelősség fogalmát. Szociológiai megközelítés szerint a digitális állampolgárság a szabályos és hatékony internethasználatot jelenti. Ez az irányzat nem számol azzal a ténnyel, hogy nem mindenki rendelkezik nethasználattal. Az ISTE által kidolgozott rendszer a digitális állampolgárság kompetenciarendszerének 9 elemét határozta meg. Ide sorolja a digitális hozzáférést-, műveltséget-, kommunikációt-, etikettet-, biztonságot-,kötelezettséget, a digitális kereskedelmet-, jogot-, és közérzetet. Olvashatunk online tevékenységre épülő megközelítésről is, mely az elvárásokat fogalmazza meg arra nézve, hogyan viselkedjen és működtesse az egyén az online közösségeket.
„Amennyiben az iskola, rendszer szinten képes lesz átértékelni funkcióját, és a tudás egyedüli forrásának és átadójának szerepéből képes lesz a gyerekek aktív tudásszerzése ösztönzőjének, szervezőjének, vezetőjének szerepébe átlépni, akkor a pedagógusok a digitális nemzedék jelenleg problémának tartott jelenségeit, támasznak és segítségnek fogják tekinteni.”(Bedő 2011).

Felhasznált szakirodalom:
Juhász Lilla-PintérRóbert (2006): Információs társadalom L’Harmatan Kiadó, Budapest 14.-25.
Szabados Sándor: Digitális bennszülöttek. Oktatás-Informatika.2009. 1.            évfolyam, I.sz. 19.-24.
Ollé János: A digitális állampolgárság értelmezése és fejlesztési lehetősége. Oktatás-Informatika. 2011. 3-4. sz.
Komenczi Bertalan: Az információs társadalom és az oktatás. Új Pedagógiai   Szemle 2009.
Komenczi Bertalan: Elektronikus tanulási környezet. Gondolat Kiadó,    Budapest, 2009.
Tóth Mózer Szilvia-Lévai Dóra-Szekszárdi Júlia: Digitális Nemzedék Konferencia 2012. Tanulmánykötet, ELTE PPK  htpp://digitalisnemzedek.hu
Fehér Péter: Az online generáció az informális társadalom kapujában!? A „Netgeneráció 2010.” kutatás tapasztalatai ELTE BTK, Budapest
Bedő Ferenc: A digitális nemzedék és lehetséges hatása a közoktatásra
www.osztalyfonok.hu