Az információs társadalom
eszközrendszerének nagy jelentősége van a digitális kultúra kialakulásában, formálásában,
mely rendszert többek között az online alkalmazások, a keretrendszerek, a blogok,
valamint a közösségi tartalom megosztására alkalmas felületek alkotják. Ezen
eszközök, alkalmazások használatának számottevő szerepe van a közoktatási
intézményekben is, melyben az intézményfejlesztő szakemberek funkciója jelentős.
Kovács Ilma az elektronikus tanulás kapcsán megfogalmazza, hogy „az információs társadalomban:
Kovács Ilma az elektronikus tanulás kapcsán megfogalmazza, hogy „az információs társadalomban:
- az információ szabad áramlásához elengedhetetlen a számítógép széleskörű használata,
- a számítógép tömeges és hálózaton keresztül történő használata lehetővé teszi az egyén számára a máshol fellelhető információk könnyű, gyors és olcsó beszerzését, valamint felhasználását,
- az információk kezelésének új formáival és módjaival találjuk szemben magunkat, ezért ezt már az iskolában is tanulnunk kell,
- a tanulás újfajta módjainak, kereteinek és teljesen új környezetének kialakítása már jó ideje elkezdődött az oktatás/képzés legkülönbözőbb területein, de nekünk kell folytatnunk.” (Kovács Ilma, 2011)
Az információs társadalom jelentősége napjainkban
megkérdőjelezhetetlen, az információk gyors elérése, feldolgozása, továbbítása,
tehát maga az információ, központi szerepet kap a társadalom életében. Castells,
a társadalom átalakulása felől közelíti meg az infokommunikációs
technológiákat. Kijelenti, hogy a hálózat az információs korszak társadalmi struktúrája:
a hatalom, a pénz, az összes információ és maga a társadalom is hálózati
formában termelődik újjá. Az IKT az az eszközrendszer, melynek köszönhetően a
hálózati struktúra kezelhetővé vált, a hálózatok pedig képesek gyakorlatilag
mindent magukba foglalni (Castells,
1997). Sajó Andrea, társadalomelméleti megközelítésnek nevezett modelljében
kiemeli az egyik Lajtha-féle tanulmány elemét: „az információs társadalom akkor
jöhet létre, ha a társadalom többsége részt vehet abban, azaz birtokában van az
(IKT) eszközöknek és a felhasználásukhoz szükséges tudásnak.” (Lajtha, 1999) Kiemelt szerepe van tehát
az iskolának abban, hogy az oktatás során biztosítsa a jövőbeli generációk
számára az IKT eszközök ismeretét, valamint képessé tegye a tanulókat azok alkalmazására,
felhasználására. Ennek következtében központi kérdéssé válik a pedagógusok
megjelenése, avagy meg nem jelenése az online felületeken, környezetekben. Amennyiben
a pedagógusok nem jelennek meg ezeken a felületeken, kihagynak egy
nevelési-oktatási lehetőséget, területet, még abban az esetben is, amennyiben
mindössze a kapcsolattartás területét tekintjük. Ennek felismerésében, a téma
körüljárásában, megismerésében nagy jelentősége lehet egy intézményfejlesztő szakembernek.
Mindemellett szükséges kiemelt
figyelmet fordítani az online viselkedéskultúra területére is. Az interneten való
kulturált viselkedési formák megtanítása ugyanolyan jelentőséggel bír, mint
például a színházban való megfelelő viselkedés, szokáskultúra ismerete. Ebben napjainkban
már nagy segítséget nyújt az e-Etikett elnevezésű kezdeményezés, mely a
digitális együttélés szabályait kívánja összefoglalni. Az oldal ajánlásokat
fogalmaz meg a weben való kommunikáció, információmegosztás, kapcsolattartás
területén. Az online viselkedéskultúra kérdéskörével foglalkozott a III.Oktatás-Informatikai Konferencia egyik
kerekasztal beszélgetése is.
Intézményfejlesztőként és pedagógusként
egyaránt fontos foglalkoznunk az információs társadalom eszközrendszerével
kapcsolatban felmerülő problémákkal, valamint azok kiküszöbölésének
lehetőségével is, azonban nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt sem, hogy hajlamosak
vagyunk „álproblémák” kialakítására. Az előző félév folyamán az egyik andragógia
szakos kurzus keretein belül „elefánt-effektusnak” neveztük ezen problémakört,
miszerint gyakran egy „elefánt mögé” bújtatjuk a valódi problémát, problémákat.
Az online alkalmazások teljes körű
felsorolása szinte lehetetlen, ez nem is célom a blogbejegyzés keretei között,
azonban rengeteg olyan online rendszer, eszköz létezik, melyek segíthetik a
pedagógusok, valamint az intézményfejlesztő szakemberek munkáját egyaránt.
Az
online közösségi alkalmazások közül kihagyhatatlan például a Google+ szolgáltatása, mely differenciálásra is lehetőséget ad a kapcsolatok terén,
valamint a hangouts segítségével, több személlyel társaloghatunk egyszerre.
A
moly.hu könyves közösségi oldal, mely tulajdonképpen online kapcsolatot teremt
a hasonló offline érdeklődési körű személyek között. Ha az olvasással
kapcsolatos közösségi oldalakról beszélünk, feltétlen meg kell említenünk a rukkola.huhonlapot, mely a könyvcserélésre, olvasásra kínál lehetőségeket.
A
megújult Sulinet oktatási portál a pedagógusok és diákok számára egyaránt segítheti,
kiegészítheti a tanulás, tanítás folyamatát. „A megújult Sulinet portál teret
kíván nyújtani az oktatással kapcsolatba kerülő valamennyi szereplőnek,
tanároknak, diákoknak, szülőknek, oktatási intézményeknek, professzionális
tananyag-szolgáltatóknak egyaránt.” (Könczöl,
2011)
Újszerű kezdeményezésként szeretném megemlíteni a webee elnevezésű közösségi
napló-szolgáltatást, melynek célja az egyes személyek által használt közösségi
oldalak összefűzése, timeline (idővonal) segítségével.
Az online tanulási környezetek egyelőre nagyrészt
a tartalommegosztás és a kommunikáció területére korlátozódik hazánkban, kisebb
mértékben jelenik meg a tevékenységközpontúság. A Moodle rendszer nyílt
forráskódú, hatékony online tanulási környezet létrehozására alkalmas. A
felületet jelenleg a megosztás és kooperativitás helyett, a zártság jellemzi.
A
Mahara egy szabad forráskódú ePortfólió szoftver, melynek segítségével online
portfóliót hozhatunk létre, ahol többek között az is válogatható, hogy éppen
melyik tartalomra van szükségünk.
A blogok és mikroblogok említése is
elengedhetetlen, a kettő között pedig a Trumbl helyezkedik el, mely
tulajdonképpen „rövid” blogbejegyzésekre ad lehetőséget, fényképekkel,
videókkal kiegészítve.
A
közösségi tartalommegosztó portálokat és dokumentumokat szintén terjedelmes
mennyiségben találhatunk, ezért ezek közül mindössze néhányat szeretnék
kiemelni példaként.
- közösségi tartalomszűrés: delicious
- online prezentációkészítés: Google+, Slideshare, Prezi
- online dokumentum megosztás: issuu, scribd
- online fogalomtérkép: Mindmeister
- online képszerkesztő: Pinterest, Photosynth
Zárásként
szeretném ajánlani egy y generációs pedagógus blogját, ahol jó példát láthatunk
a web 2.0-ás eszközök megismertetési lehetőségére.
Források:
- Komenczi Bertalan (2009): Elektronikus tanulásikörnyezetek
- Kovács Ilma: Az elektronikus tanulásról a 21. századelső éveiben
- LajthaGyörgy (1999): Az informatika hazai helyzete és jövőképe, INCO, 2. sz.
- Megújula Sulinet Digitális Tudásbázis (Könczöl Tamással beszélget Lévai Dóra) (Oktatás-Informatika,2011/1-2. szám)
- Ollé János: Az információs társadalom technológiaikörnyezete. Eszközrendszerek és alkalmazások
- PintérRóbert (2000): A globális információs társadalom: Castells – The InformationAge
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése