2012. december 10., hétfő

Információs társadalom és az iskola Tartsuk a lépést korunkkal!



Blogbejegyzésem témája, ahogy a címből is kitűnik: az információs társadalom és az iskola. Ebből következik, hogy az információs társadalomról magáról, valamint az oktatásról, iskoláról lesz szó, illetve ezek kapcsolatáról.
A téma felkutatásának olyan módon kezdtem neki, hogy felidéztem, mi jut eszembe elsőként ezekről a szavakról, fogalmakról. Nos, nézzük, de csak röviden:
  1. Az információs társadalom. Fejemben az a gondolat körvonalazódott, miszerint napjainkban hatalmas mértékű információ éri az embert. Az internet megjelenésével kitágultak a határok, és már szinte minden adat fent kering a világhálón, megtalálható ott. Tehát arra kell törekednünk, hogy ennek az információmennyiségnek a megfelelő szűrését, kontrollálását, kritikus használatát megtanuljuk. Látjuk, hogy adva van a rengeteg információ, de vajon mikor beszélhetünk információs társadalomról?
  2. Az iskola és oktatás. Ez az, amiről szerintem mindenkinek ugyanaz jut az eszébe: padban ülő diákok, ahogy a tanárok tágítják a fejüket.
  3. E kettő kapcsolata. Az információ értéke felértékelődött, már nem a tanár a mindentudó információhordozó. Egyéb fontos szerepeket kell a tanárnak betöltenie napjaink társadalmában. De ezt el tudja fogadni az oktatás és képes alkalmazkodni?
Az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ szerint az információs társadalom kialakulása egy olyan jelenkori változás, melynek jelentősége vitathatatlan, hiszen mind a gazdaságot, mind a kultúrát, mind a társadalmat érinti. Hatásai az egész világon érvényesülnek és alapjaiban befolyásolják az egyének, a cégek, az állam, illetve a társadalmi közösségek életminőségét, sikerét, működését, továbbélését.
Maga a kifejezés valószínűsíthetően Japánból ered még az 1960-as évekből. A gazdasági válságok hatására ugyanis a túlélés érdekében az ipar „tudás-intenzív” ágazatait mozgósították, ezáltal az információ értéke is felértékelődött. Ismerjük a kifejezést, gyakran használjuk is, hogy „Az információ hatalom.” Hát erről van itt szó.
Manapság, mint tapasztaljuk, a gazdaság egyik fő tényezőjévé az információ termelése és terjesztése vált.
„Melody leírása szerint az információs társadalmak egyszerűen olyan társadalmak, amelyek mára komplex elektronikus információhálózatoktól függnek és erőforrásaik nagy részét információs és kommunikációs tevékenységre fordítják.” [Denis McQuail: A tömegkommunikáció elmélete; Osiris kiadó, Bp. (2003) 112. oldal]

Általános jellemzői az információs társadalomnak (egy alternatív lista):
-           Az információ önálló értékké válik.
-          Az információs társadalom középpontja az információfeldolgozó technológia.
-          Az "érvényes tudás" felezési ideje (az az idő, mialatt elavulttá válik) a fejlődés gyorsulása miatt jelentős mértékben csökken.
Ezáltal állandó követelménnyé válik az élethosszig tartó tanulás, melynek fontosságát az Európai Unió is hangsúlyozza.
  • Minthogy értékké, az információ hatalmi tényezővé válik, a hatalom azé lesz, aki az információt termeli és elosztja.

Ha tudjuk, hogy az information society elmélete szerint az információ előállítása, elosztása, terjesztése, használata és kezelése jelentős tevékenység, úgymond hatalom, és ma már vitathatatlanul az információs társadalom részesei vagyunk, melynek sajátossága az információ-technológia központi szerepe a termelésben, a gazdaságban és általában a társadalomban, akkor hogyan lehetséges, hogy az oktatás, lássuk be, a mai napig egy oly régi modellen alapszik, mely még az ipari társadalom korából származik?
 Az információs társadalom témaköre már az Európai Unióban is felértékelődött, központivá vált. Ha pedig az Európai Unió fontosnak tartja, akkor már csak pár lépés, hogy az oktatáshoz is eljusson ez a felfogás. Mára már a felsőoktatási curriculumba beépült, a közoktatásba is belenyúl, de ellenállás a mai napig tapasztalható a pedagógusok részéről.
Ez kissé érthetetlen, hiszen a tudásműveletek felértékelődnek ebben a korban, ezáltal az iskola is központi tényezővé válik.
Talán nem mondok újdonságot, ha azt állítom, hogy az újdonságok közepette megváltozott az iskola szerepe is. Az internet forradalmian megváltoztatta az oktatásügyet is. A tudás egyre nagyobb része származik az iskolai közegen kívülről. Az oktatásnak ehhez az új helyzethez kell alkalmazkodnia. Mivel az információkat megszerezni nem csak az iskolában lehet már, ezért kiemelkedő szerepe az iskolának ott rejlik, hogy az élet során sokféle forrásból megszerzett tudás egészének formálására, integrálására törekszik.
Csapó Benő szerint az iskola akkor gyakorolhat releváns hatást tanulóira, ha a sokféle forrásból minél többet megmutat, és segít az integrálásra, egységbe szervezésre.

Mivel a legtöbb hatás az interneten keresztül éri a tanulókat, ezt a lehetőséget is ki kellene használniuk a pedagógusoknak és bátrabban élni vele. Mégis jellemző, hogy az iskolában az internethasználat csak az informatika órára korlátozódik le.
Alapvető követelmény lenne, hogy az oktatási intézmények mindegyike rendelkezzen a változások megfelelő kihasználásához szükséges eszközökkel, valamint felfogással. Mégis azt tapasztalom, hogy vannak olyan iskolák, ahol ez a mai napig hiányzik. Sajnos nincs meg a megfelelő felszereltség, vagy éppen a felfogás hibádzik az oktatás igazi megreformálásához. Természetesen nem elegendő csupán az, hogy eszközöket biztosítsunk az iskolában, a használatukhoz szükséges képességeket is fel kell építenünk a tanulókban. A hangsúly ma már nem az információátadáson van, hanem a képességek fejlesztésén. Egyre elterjedtebb ez a megközelítés.
Úgy gondolom, hogy ha az országok tartani akarják a globális versenyt, akkor az alapoknál kellene kezdeni: az iskolában. Az iskolákat és a pedagógusokat mindenféle szempontból képessé kell tenni arra, hogy az információs társadalom kihívásainak eleget tegyenek, ezáltal maximálisan segíthessék a következő generáció helytállását ebben a korban. Úgy gondolom, hogy látjuk magunk előtt a helyes utat. Ez az első lépés a változásban.

Felhasznált szakirodalom:

Denis McQuail: A tömegkommunikáció elmélete; Osiris kiadó, Bp. (2003) 112. oldal

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése