2012. december 10., hétfő


Figyelem! Ingyenes interaktív eszközök az oktatáshoz!

Így karácsony előtt arra a szóra, hogy ingyenes - még jobban felkapjuk a fejünket. A címmel nemcsak a figyelmét akartam felkelteni a kedves olvasónak, hanem rá szeretnék mutatni arra a jelenségre, hogy sok pedagógustársam azért nem használ IKT eszközöket, mert drágák. Ugyanakkor beszámolnak arról is, hogy különböző pályázati és egyéb forrásból nyert digitális eszközök hada porosodik az iskola szertárában. „Pesti gyerekként” könnyen beszélek, de azt gondolom, hogy ma Magyarországon, az az iskola, aki igazán szeretne, egy kis kreativitás árán ugyan, de számítógéphez és egyéb IKT eszközökhöz viszonylag könnyen hozzá tud jutni. Bogbejegyzésemben nem fundraising ötleteket és magoldásokat szeretnék bemutatni, hanem az információs társadalom eszközrendszerét. Illetve azon webkettes eszközeit, melyek használata ingyenes és az oktatásban betöltött fontos szerepük megkérdőjelezhetetlen. Mielőtt belemegyek az eszközök, alkalmazások konkrét bemutatásába meg kell említenem egy-két kulcsfogamat. Iskoláink padjaiban a digitális nemzedék ül, információs társadalomban élünk, ahol bizony a pedagógus szerepek megváltoztak. A tanárnak nem elég az offline szerepére, példamutatására odafigyelni, hanem mutasson jó példát saját online jelenlétével, magatartásával is. A digitális nemzedéket, digitális állampolgárok alkotják, melyben a pedagógus szerepe hallatlanul fontos. Ajánlom a pedagógus társaim figyelmébe az ISTE (International Societyfor Technology in Education) által minden évben kiadott standardot a tanári-tanulói kompetenciákat illetően.

Cselekedtető online eszközök a tanítási gyakorlatban
Az alábbiakban funkcionális kategóriákra osztva mutatom be a különböző web 2.0 eszközöket. Természetesen a teljesség igénye nélkül. Majdnem képtelenség összeszedni az összes olyan online szolgáltatást, mely az oktatást támogatja. Látni fogjuk, hogy az egyes alkategóriákon belül is hatalmas az online eszközök tárháza. Így inkább csak arra vállalkozom, hogy egy kis ízelítőt mutassak be. Igyekszem a bejegyzésemben folyamatosan hivatkozni a felhasznált forrásokra, fontos számomra, hogy szerzői jogokat ne sértsek. A bejegyzésem végén minden felhasznált irodalom, anyag megtalálható.   
Lehet, hogy rossz húzás a részemről, először a talán legérzékenyebb ponttal az online játékok kategóriával kezdeném. Ahogy egy offline játék is lehet fejlesztő hatású, (szerepük igen nagy főként az általános iskolában) az online világ is megannyi fejlesztő játékot tartalmaz. Négy alkategóriába szokták sorolni az online játékokat; stratégiai, logikai, szimulációs, képességfejlesztő. Az online játékok között is vannak egyéni és csoportos, közös kollaborációra alapozók. Ma körülbelül 300 virtuális világot különböztethetünk meg, ezek egymástól mind megjelenésükben, mind céljaikban, mind üzleti modelljükben eltérhetnek egymástól. Nézzük a sokak által talán legismertebb online játékot a Honfoglalót


Itt elsősorban történelmi témákban játszhatunk, egyénileg robot ellen, illetve csoportosan, akár bajnokság keretein belül.
A mozaLand online tanulmányi játék segítségével egy virtuális világ polgáraként játékos formában, lelkes, tudásalapú közösségben mélyíthetők el és gyakorolhatók be a matematika, az anyanyelv és a természetismeret tantárgyak területén megszerzett ismeretek. 


A játék fejleszti az együttműködést és a csapatban gondolkozás képességét, de lehetőséget teremt a versengésre és egyéni sikerek elérésére is[1].  
Biológia órák szemléletes és érdekes alkalmazása lehet a Powerupthegame. Az IBM fejlesztette játék egy ingyenes interaktív háromdimenziós alkalmazás. 


A játék célja egy képzeletbeli bolygó megmentése az ökológiai katasztrófától. Egyedül is lehet játszani, de maximum húszan – ennyi játékosra jut egy bolygó, mely létrehozatala után hűen tükrözi a döntések minden nyomát. A kiinduló helyzet egy, környezeti összeomlás szélén álló bolygó, ezt kell megmentenünk környezetkímélő energiaforrásokkal és ésszerű energiagazdálkodással. A projekt bevallottan tanároknak és szülőknek szól, tanárok számára külön oktatási segédterv is található a weblapon, sorvezető és hat leckényi feladat[2].
A következő kategóriába azokat a szolgáltatásokat soroltam, melyek a médiamegosztást (podcast) segítik. A médiamegosztó programok segítségével a pedagógusok és a diákok különböző digitális anyagokat oszthatnak meg egymással (mozgóképeket, prezentációkat, előadásokat, stb.). A legnagyobb videó megosztó oldal a Youtube


Ide bárki feltölthet saját készítésű videókat, mozgóképeket, szerzői jogokat nem sértő tartalmakat. 
Az egyik leghíresebb prezentáció megosztó oldal a Slideshare. A prezentációk közzétételének különböző fokozatai vannak (letölthető, csak megtekinthető, akár privátként is), az előadásokhoz kommenteket lehet fűzni, ugyancsak egy előadással válaszolni stb. A prezentációkhoz hangot is lehet társítani, akár aláfestő zenét, akár magának az előadásnak a hanganyagát. Csoportokat is létre lehet hozni, melyek az után egymással már még könnyebben, automatizáltan beszélgethetnek. A Slideshare segítségével technikai tudás nélkül, sok kényelemmel segítve bárki bárkivel meg tudja osztani előadását és annak esetleges kísérő anyagait[3]. Valamint biztonságérzetet adhat, hogy a prezentációinkat bárhol, bármikor el tudjuk érni.   


Nemcsak megosztani tudjuk a különböző digitális tartalmakat, hanem létre is tudunk hozni. A következő kategória azok az eszközök kerültek, melyek segítségével megoldható a média létrehozása, alakítása. Az egyik ilyen szolgáltatás az Ustream



Az Ustrem lehetőséget ad arra, hogy egy előadást élőben közvetítsünk online, így például az otthon betegeskedő diákok is meghallgathatják az órát. Ezen túl a felvétel rögzítésre kerül, így bármikor, bárhol újra lejátszható, beágyazható lesz a felvett előadás.  Egy másik nagyon érdekes szolgáltatás a Googlelittrips. Ez a szolgáltatás új dimenziókat nyit meg az egyes tantárgyak közötti kapcsolatok megszilárdítására, az összefüggések elmélyítésére.



Így irodalmi, történelmi élményeink kapcsolhatók össze a földrajzi háttérrel. Térképen követhető MARCO POLO kalandozásától kezdve még számos más történelmi és regény hőseinek kalandjai, cselekményei. A szolgáltatás hátterét a Google Maps biztosítja, így a világ bármely pontjáról készíthető ilyen térkép, nincs akadálya a magyar regények, történetek földrajzi megjelenítésének sem.
A következő bekezdésben szeretném az iskola falait kitágítani. Olyan szolgáltatásokat mutatok be, amelyek segítségével élő párbeszéd, konferencia alakítható ki egy osztályon, csoporton belül, úgy, hogy a résztvevők fizikailag különböző helyeken vannak. Ilyen interaktív szolgáltatás például a Vyew. A Vyew-en pillanatok alatt kialakíthatunk egy szobát az online találkozásunkhoz, kurzusunkhoz. 



A program számos megosztást engedélyez a feleknek, így például meg tudjuk osztani egymás képernyőit, prezentációit, web kamerát, stb. Sokkal speciálisabb és strukturáltabb az OracleThink projektje, mely a tanárokra és a diákokra fókuszál. 



Itt biztonságos, védett felületen lehet közösen tanulni, barátságosan versengeni és online könyvtárakat, dokumentumtárakat létrehozni. A diákok saját weblapokat hozhatnak létre, ahol szövegeket, képeket oszthatnak meg, vitákat, szavazásokat indíthatnak.  
A közös dokumentumszerkesztés szintén egy nagyon hasznos szolgáltatás. Talán a legelterjedtebb a Google Drive szolgáltatása, ami magyar nyelven is elérhető. A drive szolgáltatásban könnyen lehet szöveges dokumentumokat, táblázatokat, prezentációkat, kérdőíveket, stb. létrehozni, meglévőket feltölteni és mindezeket közösen szerkeszteni. 



Mi szabhatjuk meg, hogy melyik dokumentumot ki láthatja, és könnyű követni azt is, hogy ki mikor mit módosított az adott dokumentumon.
Nos, jöhet Wiki, aki igen megosztott hírnévnek örvend. A wiki rendszerek a közös tudásmegosztást, tartalomszerkesztést szolgálják. Talán a legjobb eszköze a közösségi tartalomgenerálásnak. A leghíresebb a Wikipedia, mely a világ legnagyobb és legfrissebb ingyenes online lexikonja. Sokan nem tartják elég megbízhatónak a wikipédián található tartalmakat – ilyenkor mindig felmerül bennem a kérdés, hogy akkor vajon miért nem javítják ki. Bárki hozzátehet és elvehet a tartalmakból. Iskolai gyakorlatban általában a csoportos kollaborációnak, nyújt kiváló lehetőséget. Projektek, egyes tananyagok feldolgozásához nagyon kreatív és sokszínű lehetőségeket biztosít. Akár nemzetközi együttműködést is lehetővé tesznek, pl. A kőszívű ember fiait közösen dolgozzák fel egy Magyarországi és egy Erdélyi testvériskola 7. osztályos tanulói.  


     


Külön kategóriába szedtem a közösségi (social network) oldalakat (Iwiw, Facebook, Google+, stb.). Magáról a facebook-ról nem, csak az oktatásban betöltött szerepéről szeretnék említést tenni. Egy külön, hosszú blogbejegyzést, tanulmányt lehetne írni a facebook oktatásban felhasználható funkcióiról. Sokan ódzkodnak tőle, de talán ez az a szolgáltatás, melyet feltétlenül be kell csatornáznunk a mindennapi pedagógusi munkánkba. A diákok, hallgatók túlnyomó többsége regisztrált a facebook-on, naponta többször is bejelentkeznek, de sokan egész nap online jelen vannak a mobil eszközeik segítségével. 


Azért raktam ezt a kategóriát a sor végére, mert majdnem minden, a fentiekben felsorolt szolgáltatással összeköthető a facebook. Könnyen kialakíthatunk, zárt-nyitott tanulócsoportokat, dokumentumokat oszthatunk meg, linkeket ágyazhatunk be, feladatokat oszthatunk ki, stb.

Ahogy a bejegyzésem elején is írtam, csak ízelítőt akartam adni pedagógus társaimnak az információs társadalom azon eszközeiből, melyek segíthetnek abban, hogy kiváló digitális állampolgárokat neveljünk. A digitális eszközökben számtalan lehetőség rejlik, de természetesen új kihívásokat is hordoznak magukban. A címadásban pontatlan volt az ingyenes kifejezés, mert rengeteg időt kell szánnunk arra, hogy lépést tartsunk az információs társadalommal. Pedagógusként én kevés jobb befektetést tudnék ajánlani. 

Források:

1. http://www.mozaik.info.hu/Homepage/Mozaportal/MPdigitalis.php?op=mozaland
2, 3. http://www.infonia.hu/webketto_az_oktatasban.pdf

  • http://www.oktatas-informatika.hu/2012/07/olle-janos-a-digitalis-allampolgarsag-ertelmezese-es-fejlesztesi-lehetosegei/
  • https://www.iste.org/
  • http://pbworks.com/education
  • http://en.wikiversity.org/wiki/Wikiversity:Main_Page
  • http://www.slideshare.net/AmitRanjan/quick-tour
  • http://hu.wikipedia.org/wiki/Web_2.0
  • http://www.powerupthegame.org/home.html
  • http://www.googlelittrips.org/


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése