A jelenkor pedagógusszerep értelmezései az ISTE tanári kompetenciák tükrében

Az oktatás területén megjelenő minőségbiztosítási szabvány törekvések közül a tanárok részére készült egyesült államokbeli multikulturális narratívát képviselő folyamatosan fejlődő „ISTE tanári kompetenciák” megjelenítik, összefoglalják mindazokat a szükséges kompetenciákat, melyek a tanárok részére a fogyasztói- és információs társadalom korában a digitális nemzedék neveléséhez, kibontakoztatásához, az innovatív és az adott kor társadalmi kontextusában, szellemében precedens értékű pedagógusszerep betöltésében szükséges. A közgazdaságtan világából jövő értelmezés, miszerint a pedagógusszerep egy szolgáltatás, melyet a gyermek a fejlődése érdekében igénybe vesz, megkívánja a tanárok kompetencia alapú fejlesztését, hogy az iskola belső és külső világának minden aktorával a kapcsolattartást, kommunikációt a leginkább fenntartható módon valósítsa meg.

ISTE 2000

Az ISTE 2000 minőségbiztosítási szabvány (ISTE, 2000) kiemeltnek gondolta a saját korában, hogy a gyermekekkel foglalkozó pedagógus tisztában legyen a saját kora technológiai színvonalával és képes legyen a globalizálódó világban a kulturális szinten megjelenő fogalmak használatára. A szabvány előírta, hogy a tanárnak képesnek kell lennie a tervezni és kivitelezni a tanulási környezetben folyó oktatási folyamatokat, mely a gyermekek részére az optimális fejlődési miliőt biztosítja.

Az ISTE 2000 a tanári kompetenciák kiemelt részeként sorolja fel továbbá az oktatás, a tanulás és a tantervkészítés képességét. Emellett kiemeltnek ítéli meg az értékelés kompetenciáját, amelynek segítségével megvalósulhat a gyermek fejlesztésének a nyomon követése. A tanári képességek módszertani tudásaként említi a szabvány a társadalom etikai, jogi és emberi kérdései terén való gyakorlati jártasságot is.

ISTE Standard 2008

Az ISTE 2000-hez képest az ISTE Standard 2008 (ISTE, 2008) a tanári kompetenciák között sorolja fel: annak elősegítését, hogy a gyermeket a tanulásban inspirálja és a kreativitásában kibontakoztassa. Az ISTE Standard 2008 szerint a tanárnak tudnia kell terveznie és fejlesztenie a digitális kor támasztotta kompetencia alapú tanulási környezet kialakítását a saját tapasztalatai és értékelési képessége segítségével. A 2008-as szabvány szerint a tanárnak ismernie kell a kor digitális modelljét a munka és tanulás kapcsolatáról. A tanárnak támogatnia szükséges a gyermekek nevelése tekintetében a digitális állampolgárság és felelősség vállalás eszményének megvalósulását. A tanár a szakmai fejlődése érdekében vegyen részt különböző tanfolyamokon, ahol a közösségi vezetés kompetenciáját megerősíti.

ISTE Alapvető Kondíciók 2009

A korábbi ISTE 2000-hez és az ISTE Standard 2008-hoz képest az ISTE Alapvető Kondíciók 2009 (ISTE, 2009) minőségbiztosítási szabvány a következő kulcskompetenciákat gyűjtötte össze: legyen a tanárnak víziója a gyermekről és legyen képes a gyermekközösség vezetésére. A tanár tudja menedzselni a változás tervezését és végrehajtását. Következetes magatartásával és a kiemelt finanszírozás megteremtésével biztosítsa a gyermekek részére a méltányos hozzáférés lehetőségét a szakmai ismeretek megszerzéséhez. Ehhez a pedagógus kollégákkal való folyamatos együttműködése keretében valósítsa meg a professzionális tanulás képességét. A gyermekeknek a szakmai ismeretek tanulása közben a curriculum-tanterv kijelöli a munka kereteit, ehhez a tanárnak szükséges a műszaki támogatása biztosítása.

Az ISTE Alapvető Kondíciók 2009 minőségbiztosítási törekvések szerint a tanárnak a tanuló-központú oktatás megszervezése, felmérése és értékelése a feladata. A nevelési cél, hogy a tanár a döntéshozói helyzetében, a külső környezet támogatásával, elkötelezett közösségeket hozzon létre a tanulási kompetenciák elsajátítására.

ISTE 2011

A korábbi szabványtörekvésekhez képest a frissített ISTE 2011 (Csuvár, 2012) szerint a tanárokkal szemben részben módosított, részben pedig új elvárásokat fogalmazott meg. Az új minőségbiztosítási szabvány szemlélete szerint a pedagógus feladata a tanulói kreativitás és a tanulók tanulásának inspirálása, facilitálása. A pedagógus technológiában bővelkedő tanulási környezetre és személyre szabott tanulási aktivitásra építve tervezze és értékelje a tanulók tanulását. A pedagógus modellezze, a digitális kor munkájára és tanulására mutasson jó példát saját tevékenységében. Támogassa és saját példán keresztül mutassa meg a digitális állampolgárság és felelősség fogalmát és gyakorlati megvalósulását. Az egész életen át tartó tanulást megjelenítve folyamatosan fejlessze saját szakmai gyakorlatát, támogassa és saját példáján keresztül mutassa meg a digitális eszközök hatékony használatát szűkebb és tágabb szakmai közösségeknek.

ISTE Összefoglalás

Az oktatás területe a XX. századi értelmezés szerint, a nemzetállamok korában egy kulturális örökség, melyet ápolni, gondozni, átörökíteni szükséges a következő nemzedékek számára. Ez a szemlélet a XXI. század elejére, az egységesülő, globalizálódó világban átalakuló félbe került, az oktatás mindinkább „közösségépítő, konstruktív szolgáltatásként” való értelmezésé vált.

A pedagógus a folyamatosan változó, multikulturális és heterogén gyermekközösség vezetésére felkért személy, aki a fogyasztói- és információs társadalom korában a digitális nemzedék nevelését vállalja magára.

A tanárok feladata az iskola belső és külső világában szerteágazó. Egyszerre szükséges a köznevelési intézmény minden aktorával az együttműködés megvalósítása, a gyermekek folyamatos, fenntartható fejlesztése érdekében. A pedagógus a szolgáltató szerepértelmezésben, a hátránnyal a köznevelés rendszerét igénybevevő gyermekek számára is a maximális pedagógia szakmai támogatását megadja a hátrányos gyermekek részére, hogy az egyenlő esélyű hozzáférés megvalósulhasson a kompetenciák megszerzéséhez.

A pedagógus szerep értelmezése a neveléstörténet idősíkján folyamatos változásban lévő meghatározás, mely az adott társadalmi korszak kontextusában nyer végső értelmezést. A tanár szerepe szükséges, hogy mindig megújuló és kreatív legyen, hogy a kompetenciák elsajátítására, átadására és használatára a gyermekben rejlő készségeket, képességeket és attitűdöket a leginkább, a legjobb tudása szerint kibontakoztassa.


Felhasznált irodalom

Csuvár Fruzsina (2012): Digitális kompetencia, digitális műveltség, digitális állampolgárság – a témahét lezárása. ELTE, Budapest. URL: http://fruzsinf.wordpress.com/2012/03/14/digitalis-kompetencia-digitalis-muveltseg-digitalis-allampolgarsag-a-temahet-lezarasa/ Utolsó letöltés: 2013. november 11.
ISTE (2000): ISTE National Educational Technology Standards (NETS) and performance indicators for teachers (ISTE 2000, Minőségbiztosítási szabvány a tanárok részére). ISTE, Eugene (Egyesült Államok, Oregon). URL: http://www.iste.org/standards/standards-for-teachers Utolsó letöltés: 2013. november 11.
ISTE (2008): ISTE National Educational Technology Standards (NETS) T-Standards (ISTE Standard 2008, Minőségbiztosítási szabvány a tanárok részére). ISTE, Eugene (Egyesült Államok, Oregon). URL: http://www.iste.org/standards/standards-for-teachers Utolsó letöltés: 2013. november 11.
ISTE (2009): ISTE National Educational Technology Standards (NETS) Essential Conditions (ISTE Alapvető Kondíciók 2009, Minőségbiztosítási szabvány a tanárok részére). ISTE, Eugene (Egyesült Államok, Oregon). URL: http://www.iste.org/standards/standards-for-teachers Utolsó letöltés: 2013. november 11.